zabola blog, blogger - internetes napló

könyvtár

  közérdek

Naptár 2008. Május 20.
« ÁprilisJúnius »
H K Sz Cs P Sz V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31  
< 2007 2008. Május 2009 >
A blogon Keresés
Blog
Névadó ünnepség
Utolsó bejegyzés: 2008.05.20. 03:55
Megtekintve: 5415
Komment (hozzászólás): 0
Blog TOP 20
1. Professional pro Blog 1559468
2. Playboys Blog 802067
3. Kárpátia Blog 347608
4. Balázs Pali Blog 250402
5. Márti Blog 226168
6. Kakashi Blog 224586
7. Ismerős Arcok Blog 190238
8. Krinya Blog 184718
9. Ossián Blog 174966
10. Bon Jovi Blog 174792
11. Edda Művek Blog 156465
12. Pokémon Go Blog 144036
13. Republic együttes Blog 134349
14. Leona Blog 133016
15. Szabó Dávid Blog 129417
16. Bikini együttes Blog 117166
17. Chrys Blog 111341
18. Kenny Blog 98305
19. kinga Blog 86335
20. Hello Blog 81565
 2008. Május 20. 03:55  Névadó ünnepség
Megtekintve 5415 .

Névadó ünnepség

2008 május 3-án a zabolai községi könyvtár felvette a Fejér Miklós nevet. Fejér Miklós magyar szakos tanár egész élete az irodalom, az anyanyelv és a kultúra köré szervez?dött. Miközben szül?falujában, Zabolán munkásságának emléket állítottunk, joggal tehettük fel Vörösmarty Mihály kivételesen megragadó költeményének, a Gondolatok a könyvtárban tömör kérdését, hogy Ment-e a könyvek által a világ elébb?


Most, a XXI. század elején tehát újra feltehetjük önmagunknak is a kérdést, hogy a könyvek milyen szerepet játszanak az emberek életében, hogyan határozhatják meg az egyéni életpályákat...Fejér Miklós élete és sorsa szorosan összefonódott a könyvvel, Guttenberg csodálatos alkotásával, az emberi kultúra és emlékezet klasszikus hordozójával. Amikor itt a községi könyvtárat róla nevezzük el, jó talán felidézni életének legfontosabb állomásait.

Fejér Miklós 1913. november 30-án született Zabolán római katolikus felekezet? székely gazda családban. Az els? hat elemit itt végezte, miközben elhatározta, hogy nem folytatja szüleinek földm?ves életformáját, tovább fog tanulni.
Középiskolai tanulmányait el?bb Kézdivásárhelyt, a kantai Római Katolikus Gimnáziumban, majd Csíkszeredában, a katolikus f?gimnáziumban folytatta, s végül Brassó városában fejezte be. Már diák korában fokozottan érdekl?dött a magyar irodalom és nyelv titkai iránt. Már akkor verseket írt, szavalóversenyeken vett részt, önképz?kört vezetett.
1913-ban érettségizett, majd közvetlenül utána beiratkozott Kolozsvárt az I. Ferdinánd román királyról elnevezett tudományegyetem magyar-francia szakára. Az 1930-as években pezsg? kulturális élet fagadta a kincses városban. A társadalmi nyilvánosság elé lépett akkor egy olyan új erdélyi magyar értelmiségi réteg, mely már a román királyság keretében cseperedett, nevel?dött és szocializálódott. A római katolikus Báthori-Apor Nevel?intézet, a Szent Józsefr?l elnevezett kollégium hallgatója. Annak akkori vezet?je Venczel József, a XX. századi erdélyi magyar szellemi elit egyik kiválósága volt. Fejér Miklós világszemléletét, értékrendjét Venczel József mellett Bíró Venczel, a kor egyik híres katolikus értelmiségije határozta meg. A fiatal diákot kiváló eredményei révén csakhamar megbízták az intézet könyvtárának vezetésével. 1938-ban sikeresen államvizsgázott az állami egyetemen, majd közvetlenül utána besorozták a román hadseregbe. Leszerelése után Márton Áron, Erdély római katolikus püspöke kinevezte el?bb a brassói gimnáziumba tanárnak, majd 1940 ?szét?l a székelyudvarhelyi római katolikus iskolában tanított. Ott is alapított családot 1941-ben, amikor elvette feleségül Zsögön Paulát, az akkor közismert Zsögön Zoltán költ?-tanár nagyon m?velt leányát, aki 46 éven át volt h?séges szellemi társa. Gyergyószentmiklós érintésével csakhamar Kolozsvárra kerültek, ahol az 1941/42-es tanévt?l a magyar állami román nyelv? gimnázium magyar szakos tanára volt. Azokban a zaklatott években híres román és magyar tanárokkal oktatott együtt.
1944-ben ?t is mozgósították, el?bb rövid tiszti tanfolyamon vett részt, majd csakhamar kivezényelték a keleti frontra, ahol hadnagyi rangot nyert. A második világháború végén szovjet-orosz hadifogságba került, s csak 1948 októberében szabadult az Örményország területén lev? lágerb?l.
1949-t?l újra Kolozsvárt, a magyar tanítóképz?ben oktatott. Mivel közvetlenül a világháború után nem voltak hazai magyar tankönyvek, Antal Árpáddal, Gazda Ferenccel, Jócsák Lajossal, Lengyel Katalinnal Nagy Jen?vel és Székely Erzsébettel együtt cselekv? részt vállalt a magyar nyelv és irodalom új tanmenetének kidolgozásában, kiváló tankönyvek megírásában, hasznos szöveggy?jtemények összeállításában. Nagy Jen?vel együtt már 1954-be kidolgozta a magyar nyelv és irodalom oktatásának rendszeres módszertanát. Az általuk akkor kimunkált programok, tanmenetek, kiválogatott szövegek egészen az 1989-es romániai változásokig kisebb-nagyobb változtatásokkal fennmaradtak. Végül is közvetlenül az 1956-os magyar forradalom leverése után, 1957-ben fejezték be az els? erdélyi magyar irodalomelméleti tan- és kézikönyvet, s szintén abban az évben jelentették meg a Magyar irodalomtörténet cím? könyvüket is. Fejér Miklóst közben 1953-tól a hajdani unitárius kollégium jogutódjába, a Brassai Sámuelr?l elnevezett gimnáziumba helyezték át, majd közvetlenül utána újta a tanítóképz?ben oktatott.
Az 1950-es évek politikai forgatagában, ideológiailag terhelt légkörében nagyon nehéz vállalkozás volt csupán szakmai kérdésekkel foglalkozni. Azok az évek életének legösszetettebb korszakát alkották, mivel a hazai nacionalista totalitárius hatalom rögtön kihasználta az 1956-os forradalom leverését követ? általános kelet-európai közhangulatot, s immár gátlástalanul, tudatosan és nyíltan az erdélyi magyar polgári szellemi elit felszámolására, saját intézményrendszerének (pl.Bólyai Tudományegyetem) szétzúzására törekedett.
1959 áprilisában mondvacsinált okok miatt Fejér Miklóst is letartóztatták, s külön katonai repül?gépen szállították Bukarestbe, a szekuritáté leghírhedtebb börtönébe. Voltaképp az ürügy erre egy hatodikos magyar tankönyv szójegyzéke volt, melynek kapcsán hónapokon át kínozták, vallatták, ellenforradalmi tervei fel?l érdekl?dtek. Akkor már börtönben ült a romániai magyar polgári szellemi elit színe-java, akkor használatos kifejezéssel, minden becsületes embere. Voltaképp Fejér Miklóst is arról faggatták, hogy milyen kapcsolatban állt Venczel Józseffel, akit korábban a Márton Áron perben ítéltek el. Az utóbbi években megjelentetett szekusiratokból egyre inkább az bontakozik ki, hogy Fejér Miklóst is Márton Áron és Venczel József kapcsán tartóztatták le.
Mivel a nemzetközi politikai helyzet közben fokozatosan megváltozott, a román hatalom is rendre kiengedte a letartóztatott, elítélt politikai foglyokat. Kiszabadulása után Fejér Miklós a Romániai Képz?m?vész Szövetség kolozsvári fiókjánál kapott munkát, ahol híres alkotók kiállításait szervezhette. Végül 1965-t?l már a Kolozsvár melletti Szucságon kapott tanári állást, ahol nyugdíjazásáig oktatott. Utána számtalan székelyföldi diákot készített fel a nehéz egyetemi felvételire.
Nyugdíjas éveiben újra visszanyerte alkotókedvét és szabadságát, s cselekv?en bekapcsolódott a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon munkaközösségébe, melynek számtalan szócikkét éppen ? írta meg. 1972-ben a Nyelv- és Irodalomtudományi Közleményekben megjelent írása Zabola él? és történeti helyneveir?l, melyet még az 1940-es évek elején Szabó T. Attila nyelvész-akadémikus irányításával doktori disszertációként írt meg, s végül is egészben csak az elmúlt években jelent meg a Székely Nemzeti Múzeum évkönyvében.
Fejér Miklós életének jó része a XX. században telt el. Kisgyermekkorát megkeserítette az els? világégés, majd az ezt követ? impériumváltás, a második világháború, az 1945-t?l kibontakozott osztályharc, egy ?rült negyedszázados diktatúrája, majd annak összeomlása. Sorsa szorosan összefonódott a felsorolt nagy történelmi eseményekkel, melyekkel konokul, szilárd és egyenes gerinccel szembenézett. Sepsiszentgyörgyön 2002 május 5-én hunyt el, majd végakarata szerint szül?falujában, Zabolán, ?sei mellé temették el.

Élete és munkássága ma jelkép és szimbólum. Minden erejével a legnemesbekért, nemzeti közösségünkért, nyelvünkért és kultúránkért élt és munkálkodott.
(Pozsony Ferencz)







Kiss Jen?, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója a könyv és könyvtár szerepér?l tartott tanúlságos beszédet.







Vargha Mihály, a plakett alkotója.






A könyvtár belülr?l.














Megosztás

Nincsenek hozzászólások!
Óra
Az én Profilom
név Név
Születés
email
MSN MSN
ICQ
ICQ
yahoo Yahoo
film
Film
zene Zene
könyv Könyv
Nap mondása
Admin
Belépés
Legyen saját blogod !
Regisztráció
Jelenleg 274 Regisztrált Blog
Keresők
Reklám-Csere Kereső
Google
Blog Partner
Álom Rendezvényszervezés
HQ Web
Reklám-Csere
Randi START
Server Data Hosting
Webcim.info
Videók TOP


közérdek
zabola rss zabola sitemap zabola auto ping blogpipe
Buy Websites For Sale - Sell Domains

webcim.info Google Backlinks - SEO
Minden jog fenntartva - MIDNI 2005-2018 - internetes napló - blogger (problog)
professional pro blog - online free blogger - internetes napló - weblog - blogírás - video
miklós ünnepség blogger fejér május zabolai hgyh könyvtár községi blog 3án zabola névadó nevet felvette

Betöltési Idő : 0,044953 sec. Oldalletöltés :29853
pagepeeker